Én személy szerint jobban szeretem a "születés fotózás" kifejezést, de a hivatalos neve mégis csak szülésfotózás.
Ha definiálnom kéne a fogalmat, nagyjából így nézne ki:
A fotós végig kíséri a baba születését, a vajúdás kezdeti szakaszától az Anyuka osztályon való elhelyezéséig. A család igényeihez és feltételeihez szorosan igazodva dokumentálja a folyamatot a legjobb tudása és tapasztalata szerint, valamint ha szükség van rá, segít amiben tud az Anyának és a családnak.
Mióta létezik a hivatásszerű szülésfotózás a világban?
Ezt a képet Grace Robertson fotóriporter készítette, "A Nők élete 1950-ben" című projektjéhez. Az első ilyen jellegű kép, ami a nyilvános sajtóban megjelent, meglehetősen kiverve a biztosítékot az akkori világnézet szerint.
A szülések, születések egyéb módon történő ábrázolása viszont ősidőkre nyúlik vissza, barlangrajzok, karcolatok, festmények formájában.
Grace Robertson ez időben sok hasonló tabutémába is belenyúlt, az 1955-ben publikált első teljes képsorozatot szülésfotózás témában a következő története ihlette:
"Annyira tudatlanok vagyunk.. Egy tavaszi kerti partin megláttam egy fiatal nőt, aki zavarodott arckifejezéssel ült egy széken. Odament hozzá és megkérdeztem: "Van valami baj?" Rám nézett és azt mondta: "Azt hiszem, terhes vagyok. Ez a szék meleg volt, amikor ráültem, és előttem egy férfi ült rajta..."
Azt gondoltam, itt az ideje, hogy tanuljunk egy kicsit, így elindultam keresni egy olyan asszonyt, aki megengedi, hogy ledokumentáljam a szülését. A terhesség első 8 hónapjában nem hajlott rá a sajtó, hogy nyilvánosságra kerüljenek a képek, aztán mégis beleegyeztek.
Bent voltam a szobájában, amikor egyedül vajúdott, az egyik fájás végén észrevehette a nyugtalanságom. Megkérdezte, hogy láttam e a kórházba jövet munkásokat dolgozni. Feleltem, hogy láttam. "Látod Grace, EZ AZ amit én is csinálok most. Dolgozok! (*I m labouring - angol kifejezés, munkára és vajúdásra is használják). Kemény munka kinyomni ezt a babát, úgyhogy ne nézz rám ilyen aggódó arccal! Mi több, ezek a férfiak csak pár pennyvel távoznak a nap végén, én pedig egy gyerekkel térek haza!" Ezen nevetnem kellett, majd amikor végre megérkezett a baba, az első sóhaja ez volt: "megcsináltam!"
Közelebbi vizekre evezve az időben, több cikk szól arról, hogy Amerikában 2010 után kezdett beindulni a szülésfotózás, 2012-ben már trendekről beszélnek. Visszautalnak ennél jóval korábbi esetekre is, amikor pl. egy amerikai nő 2004--ben fotóst vitt az ikrei születéséhez. "Az első fiam születéséről alig vannak emlékeim, sok minden kiesett, így különösen fontosnak éreztem, hogy később vissza tudjam nézni az ikrek születését, a képek láttán pedig utólag rengeteg emlék visszatért az első szülésemről is!"
Mára az "Internationional Associtiation of Professional Birth Photographers" nevű szervezetnek több, mint 1200 tagja van 42 országból világszerte.
Kijelenthetjük tehát, hogy ez nem egy új keletű dolog, sok országban "bevett gyakorlat", nem csak az amerikai kontinensen.
weboldal: http://birthphotographers.com/about-us/
Mi a helyzet Magyarországon?
Első körben beírtam a google-be, hogy "szülés fotózás Magyarországon". Kidobott egy NLC cikket egy magyar Hölgy fotósról, aki szintén vállal szülés fotózást, kidobott külföldi képválogatásokat magyar oldalakon megosztva és harmadik helyen kidobta az én cikkemet a Bezzeganyán, amit összesen 58 ezren (!!) lájkoltak 2016 április óta.
Volt még szó egy Hollandiában élő magyar fotós Hölgyről is, aki odakint vált híres szülésfotóssá. Láttam még egy brazil fotóst, aki a saját gyermekének az (otthon) születését örökítette meg, a cikknek a következő címet adták: "megosztó fotók egy megosztó döntésről"
(Csak én érzem azt, hogy egy ilyen címmel eleve determinálják a közhangulatot az otthonszülés és szülésfotók kapcsán?)
Ezután már szinte csak olyan cikkeket láttam, ahol kifogásolják az itthoni szülési protokollt és kórházi állapotot, valamint jó néhány fizetett hirdetést magánkórházakról és szüléssel kapcsolatos oldalakról.
Ez eléggé sovány felhozatal.
Kérdem én, az 58.000 lájkból és ajánlásból egyetlen Kismama sem érezte úgy, hogy engem, vagy akárki mást, aki vállal ilyet, megkeressen (mert azért vannak, csak nincsenek szem előtt), hogy "hééé Te, láttam ezt a cikket, nagyon tetszett, tudunk e esetleg beszélni róla, hogy hogy is nézne ki ez az egész az én esetemben?"
Hol akad meg a gépezet??? Ez már egy másik bejegyzés témája lesz. Sok másiké..